Az elmúlt évek adatai alapján a 2015/2016. évi fűtési szezonban megnőtt a kéménytüzek száma a
szilárdtüzelésű tüzelőberendezést használó lakóingatlanokban. Ennek fő oka a nem megfelelő
tüzelőanyag használata és a kémények karbantartásának hiánya. A fűtési költség csökkentése
érdekében sokan tüzelőberendezéseikben égetik el a háztartási hulladékot, mely azonban nem
csak jogszabályba ütközik, de környezetszennyező, egészségkárosító és a kéményekben
életveszélyes állapotot is előidézhet.
A háztartási hulladékok elégetését a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet
tiltja, a rendelet alapján háztartási tüzelőberendezésben kizárólag a papírhulladék és veszélyesnek
nem minősülő, kezeletlen, száraz fahulladék égethető el. Az előírások megsértőivel szemben a
környezetvédelmi hatóság eljárást indít és bírságot szabhat ki.
A szilárd anyagok elégetésével füstgáz, korom, hamu és salak keletkezik. Az égés során olyan
mérgező összetevők szabadulnak fel, illetve olyan kémiai reakciók indulhatnak be, amelyek új
mérgező vegyületeket hozhatnak létre, levegőbe jutásuk esetén beépülnek a környező talajba,
növényzetbe, élővizekbe, és ezeket a mérgező anyagokat lélegzik be a környezetében élő
emberek is. A műanyag, gumi, egyéb kőolajszármazék alapanyagú hulladék, festékkel, vegyi
anyagokkal kezelt fa és egyéb hulladékok elégetésekor keletkezett égéstermék emberi
szervezetbe jutása légzőszervi megbetegedésekhez vezethet, elősegíti a rosszindulatú betegségek
kialakulását, a nehézfémeket tartalmazó por károsíthatja a veséket, elpusztítja az agysejteket,
tüdő- és májkárosodást okozhat.
Az utóbbi években mind többen állnak vissza vegyestüzelésre, ill. építenek be kiegészítő
fűtésként kandallókat. Szilárd- és olaj tüzelőanyagok használata során korom- és
kátránylerakódás képződik a kéményekben, a nem megfelelő tüzelőanyag használata pedig
megnöveli ezen lerakódás mértékét, mely az égéstermék-elvezető belső keresztmetszetének
szűkülését okozza. A kémény leszűkült keresztmetszete több veszélyt is hordoz magában: a
tüzelőberendezés nem kap elég levegő-utánpótlást a működéséhez, ezért szívóhatás alakul ki a
kéményben és az égéstermék a tüzelőberendezésen keresztül visszaáramlik a lakótérbe, füst, –
illetve szén-monoxid mérgezést okozva ezzel. A kéményben lévő nagymértékű korom és
kátránylerakódás egy intenzív fűtés esetén a nagy külső- és belső hőmérséklet különbség hatására
belobbanhat, kéménytüzet okozva ezzel. A kémény bekötőnyílásain vagy kitorkollásán kinyúló
lángnyelvek könnyen átterjedhetnek a lakóépület éghető anyagú épületszerkezeteire, a
környezetében lévő bútorzatra.
A hulladékkal vagy nedves fával való tüzelés a megspórolt fűtési költségekkel szemben sokkal
nagyobb kárt tud okozni, szennyezi a levegőt, károsítja az egészséget, veszélyezteti az anyagi
javakat és az emberi életet is, ezért felhívjuk a Tisztelt Lakosság figyelmét, hogy a
légszennyezés, a szén-monoxid-mérgezés és a kéménytüzek elkerülése érdekében mindenki csak
a tüzelőberendezésének megfelelő tüzelőanyagot használjon, és biztosítsa a kéményseprők részre
a kémények rendszeres ellenőrzését, tisztítását!
szilárdtüzelésű tüzelőberendezést használó lakóingatlanokban. Ennek fő oka a nem megfelelő
tüzelőanyag használata és a kémények karbantartásának hiánya. A fűtési költség csökkentése
érdekében sokan tüzelőberendezéseikben égetik el a háztartási hulladékot, mely azonban nem
csak jogszabályba ütközik, de környezetszennyező, egészségkárosító és a kéményekben
életveszélyes állapotot is előidézhet.
A háztartási hulladékok elégetését a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet
tiltja, a rendelet alapján háztartási tüzelőberendezésben kizárólag a papírhulladék és veszélyesnek
nem minősülő, kezeletlen, száraz fahulladék égethető el. Az előírások megsértőivel szemben a
környezetvédelmi hatóság eljárást indít és bírságot szabhat ki.
A szilárd anyagok elégetésével füstgáz, korom, hamu és salak keletkezik. Az égés során olyan
mérgező összetevők szabadulnak fel, illetve olyan kémiai reakciók indulhatnak be, amelyek új
mérgező vegyületeket hozhatnak létre, levegőbe jutásuk esetén beépülnek a környező talajba,
növényzetbe, élővizekbe, és ezeket a mérgező anyagokat lélegzik be a környezetében élő
emberek is. A műanyag, gumi, egyéb kőolajszármazék alapanyagú hulladék, festékkel, vegyi
anyagokkal kezelt fa és egyéb hulladékok elégetésekor keletkezett égéstermék emberi
szervezetbe jutása légzőszervi megbetegedésekhez vezethet, elősegíti a rosszindulatú betegségek
kialakulását, a nehézfémeket tartalmazó por károsíthatja a veséket, elpusztítja az agysejteket,
tüdő- és májkárosodást okozhat.
Az utóbbi években mind többen állnak vissza vegyestüzelésre, ill. építenek be kiegészítő
fűtésként kandallókat. Szilárd- és olaj tüzelőanyagok használata során korom- és
kátránylerakódás képződik a kéményekben, a nem megfelelő tüzelőanyag használata pedig
megnöveli ezen lerakódás mértékét, mely az égéstermék-elvezető belső keresztmetszetének
szűkülését okozza. A kémény leszűkült keresztmetszete több veszélyt is hordoz magában: a
tüzelőberendezés nem kap elég levegő-utánpótlást a működéséhez, ezért szívóhatás alakul ki a
kéményben és az égéstermék a tüzelőberendezésen keresztül visszaáramlik a lakótérbe, füst, –
illetve szén-monoxid mérgezést okozva ezzel. A kéményben lévő nagymértékű korom és
kátránylerakódás egy intenzív fűtés esetén a nagy külső- és belső hőmérséklet különbség hatására
belobbanhat, kéménytüzet okozva ezzel. A kémény bekötőnyílásain vagy kitorkollásán kinyúló
lángnyelvek könnyen átterjedhetnek a lakóépület éghető anyagú épületszerkezeteire, a
környezetében lévő bútorzatra.
A hulladékkal vagy nedves fával való tüzelés a megspórolt fűtési költségekkel szemben sokkal
nagyobb kárt tud okozni, szennyezi a levegőt, károsítja az egészséget, veszélyezteti az anyagi
javakat és az emberi életet is, ezért felhívjuk a Tisztelt Lakosság figyelmét, hogy a
légszennyezés, a szén-monoxid-mérgezés és a kéménytüzek elkerülése érdekében mindenki csak
a tüzelőberendezésének megfelelő tüzelőanyagot használjon, és biztosítsa a kéményseprők részre
a kémények rendszeres ellenőrzését, tisztítását!
